Az ünnepi betegség: Ünnepi betegségnek nevezi a köznyelv a bénulásos izomfestékvizelést. A népi elnevezés magáért beszél: a betegség akkor alakulhat ki, ha a lovat két-háromnapi pihenés után hirtelen ismét nehéz munkára fogják. Főleg igáslovaknál volt ez gyakori, ha ünnepek után - ami alatt a lovak sem dolgoztak, több nepig az istállóban rostkoltak az állásba minden mozgáslehetőség nélkül, de bőségessen kaptak ezelett abrakot is - az első munkanapokon komolyabban meghajtották őket. A betegség első jelei, hogy a ló - perc munka után erősen izzadni kezd, egyre kötöttebben mozog, szemmel láthatóan nem szívesen dolgozik, gyakran botladozik. Ha ilyenkor ahelyett, hogy abbahagynák velük a munkát, a lovat tovább hajtják, comb- és farizmai megduzzadhatnak, megkeményednek, és néhány percen belül hátuljával egyszerűen lerogy, összeesik és elfekszik, nem hajlandó felkelni. A betegség másik tünetes a sötét színű, leginkább barna sörre emlékeztető vizelet.  A betegség kialakulását megelőzhetjük, ha a pihenő ló abrakadagját csökkentjük, és csak fokozatosan kezdejük újra dolgoztatni, evvel arányosan emelni az abrakadagot. Ha mégis baj történne, a lovat haladáktalanul le kell álltani, és a patáit hideg vízzel locsolni, míg ki nem ér az állatorvos.